Hidasi Evangélikus Templom

A hidasi gyülekezet története

Krähling Dániel írása

Eredetileg három faluból állt: Ráchidas, Magyarhidas, Némethidas. Ráchidast ev. és ref. németek mellett szerbek is lakták, utóbbiakat Trianon után “repatriáltak”. Magyarhidas magyar lakossága a 30-as években a Dráva mellé költözött, mert a Hidason hátrahagyott ingatlanainak a négyszeresét kapta ott. Az elárvult magyar református templom harangját kellő csinnadrattával a Kálvin-téri templomban helyezték el, dokumentálandó, hogy íme, a svábok megették a magyarokat…

Az evangélikus németek Németországban két külön településről jöttek, különállásukat egészen a kitelepítés utánig megőrizték, kifejlesztve ez idő alatt a böllenkedésnek párját ritkítóan kifinomult magasiskoláját, amelyet a satnya utókor már nem bírt, és vagy elment a kisegyházakhoz, vagy egyszerűen felhagyott vele.

1862-ig mindkét gyülekezetrész Kismányok filiája, Ráchidasnak döngölt falú oratóriuma volt, a gazdagabb Némethidasnak egy közeli kolostorrom bontási anyagából épített temploma 1792-ből. 1862-ben egyesültek először, ekkor hívják meg első lelkészüket, Haffner Lajost. A frigy egészen 1876-ig tartott, amikor is hivatalosan újfent különváltak (a német-hidasiaknak feltehetőleg nem volt ínyére Haffner Mekényesre távozta után a Ráchidasiak által megválasztott Péter Lajos, mert más lelkészek végezték a kazuális szolgálatokat az anyakönyv tanúsága szerint. 1883-ban újra egyesülnek, lelkészük Péter Lajos.

Ez az egyesülés azonban nem jelent szószék- és úrvacsorai közösséget. A rácfalusiaknak 1907-ig állt az imaházuk (fotón őrizzük a homlokzatát és a belsőjét II. József azóta eltűnt portréjával), ennek lebontása után az iskolában tartották az istentiszteleteket, esküvőket, mindent – járni kár volt, úgysem fértek be. Az 1922-ben építeni tervezett közös templomból csak a papiros maradt. Megmaradt a merev rend is: a lelkész és a tanítók váltották egymást, délelőtt és délután, emitt és amott.

A Volksbund gimnáziumot működtetett a faluban – a háború vége után, a Krausz által már 1937-ben deficitesnek talált bánya széncsatabeli győztes újramegnyitása után könnyű volt az itt maradt hajdani tanulókat bezsarolni a pártba – családon belüli ellentéteket szítva a gyülekezetben, azaz a hajdani gyülekezet maradékában. A háború alatti legnagyobb lélekszám 2017 a háború utánra 250-re csökkent, jellegi becsült lélekszáma 150. Utolsó önálló lelkésze Allinger János volt, aki 1965-ben kivándorolt Németországba. Azóta Bonyháddal társult. Templomát (a német-hidasi templomot) a kitelepítettek adományaival sikerült a 200. éves évfordulóra tatarozni.

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

Bonyhádi Evangélikus Egyházközség